�

Hajnalka volt az �desany�m,
hajnalra sz�lettem �n.
S lelkemben m�r ily fiatalon
nincs hajnal, semmi rem�ny,
nincs hajnal, semmi vid�ms�g,
nincs hajnal, nincsen �r�m.
Hajnalka volt az �desany�m
s csak alkony az �r�k�m.

Hajnalka volt az �desany�m:
Ked�lybeteg, �rva n� ma;
Mi�ta meghalt �desap�m,
h�zunk oly szomoru, n�ma:
Mi�ta meghalt �desap�m,
h�zunk oly hallgatag, �rva:
Gyermekkoromba' -- szeg�ny fi�:
e h�zba val�k bez�rva.

Novemberben sz�lettem �n,
Hajnalka volt az any�m:
Ah, annyi gondja volt, szeg�ny,
hogy gondolt volna re�m?
Hogy gondolt volna fi�ra,
ki titkon b�ra hajolt?
(Hajnalka volt az anyja, de �
November gyermeke volt.)

S�romra, ha meghalok, ez j�n:
>>Itt nyugszik az, ki nem �lt:
Nem ny�lt az el�berakotthoz,
j�hetleneket rem�lt.
Vil�ga nem a nap vala,
csak a k�lcs�nf�ny� hold:
Hajnalka volt az anyja -- de �
e hajnal alkonya volt.<<

S�rvers

Itt nyugszom. V�gre megnyugodtam
a hossz� szenved�s ut�n.
Keser� lelkemet kiadtam
s mint d�lt fat�rzs, fekszem sut�n.
Keser� lelkemet kiadtam,
mint f�j� gennyet a beteg:
magamt�l is v�dve maradtam:
akarva sem szenvedhetek.

Nincs jobb vil�g a m�svil�gn�l,
a m�svil�gon nincs vil�g,
s nincs jobb vil�g a nincs-vil�gn�l,
mert f�reg n�lk�l nincs vir�g.
Nincs jobb vil�g a nincs-vil�gn�l,
hol f�reg van csak, nincs vir�g,
hol f�reg nem k�r, hogyha r�gcs�l.
hol f�reg nem f�j, hogyha r�g.

Itt nyugszom. V�gre megnyugodtam.
Elsz�llt az �lom �s a l�z.
Ma f�ld f�l�ttem, f�ld alattam,
�s nem emel, �s nem al�z.
Ma f�ld f�l�ttem, f�ld alattam,
kopors� ker�t, n�ma h�z.
Keser� lelkemet kiadtam
�s nem boszant a l�ha gy�sz.

Nincs jobb vil�g a m�svil�gn�l,
mely halkan l�tlen l�tre bont,
mert jobb ha nem l�tsz, mint ha l�tn�l,
s hol semmi �rz�s, semmi gond.
Mert jobb ha nem l�tsz, mint ha l�tn�l,
�s jobb a sz�raz, puszta csont
ez ideges, husos vil�gn�l,
mely oly keserves �s bolond.

�